Tintahal

Húzd ki a fejet és a belsőségeket a testből, majd távolítsd el az átlátszó, tollszerű porcot. Húzd le a bőrét, öblítsd le hideg vízzel, a fej alatt vágd le a csápokat, és dobd ki a kemény csőrszerű részt.

Forró serpenyőben, kevés olajon süsd a vékony karikákat vagy kisebb darabokat oldalanként körülbelül egy percig; a túl hosszú sütéstől rágósak lesznek. Másik jó módszer a lassú párolás: kevés folyadékban, lefedve főzd puhára, ami nagyjából 30–45 percet vehet igénybe.

A húsa legyen fényes, feszes és enyhén nedves, az illata pedig enyhe, tengeri; az erős, szúrós szag nem jó jel. A pultnál tartott tintahal legyen végig jéghideg.

A friss tintahalat tedd lefedve a hűtő leghidegebb részébe, és lehetőleg egy napon belül készítsd el. Fagyasztani is lehet légmentesen csomagolva; felhasználás előtt éjszakára tedd a hűtőbe kiolvadni, ne a konyhapulton.

Citrommal, fokhagymával és petrezselyemmel egyszerűen megsütheted, vagy készíthetsz belőle rántott tintahalkarikát, töltött tintahalat, paellát és tengeri herkentyűs tésztát. A rövid sütésű változatot a végén add a rizshez vagy a tésztához, hogy ne főjön tovább.

A polip hasonló tengeri ízű, de többnyire hosszabb főzést igényel, hogy megpuhuljon. A sepia is használható töltelékhez vagy pörkölthöz; ha viszont a tintahalkarika a lényeg, egyik csere sem ad pontosan ugyanolyan állagot.

A hétköznapi magyar szóhasználatban a „tintahal” és a „kalmár” gyakran ugyanarra a tengeri állatra utal, a „calamari” pedig sokszor a tintahalból készült étel neve, különösen rántott karikáké. A termékneveken ezért eltérhet, melyik szót használják.

Nyersen is felszolgálják egyes ételekben, de csak erre szánt, megfelelően kezelt tintahalat válassz, és tartsd végig hidegen; az otthoni lefagyasztás önmagában nem garantálja, hogy biztonságos lesz nyersen. Ha nem vagy biztos a kezelésében, süsd vagy főzd meg.