Sajt

Reszeld le, és alacsony hőfokon, lassan olvaszd; mártáshoz keverd kevés meleg tejjel vagy főzővízzel. A forralás helyett csak addig melegítsd, amíg éppen elolvad.

Olyat keress, amelyik jól tartja a formáját: a halloumi és a panír sajt szeletelve, forró serpenyőben vagy grillen is pirítható. A lágy, magas nedvességtartalmú sajtok inkább szétfolynak.

Csomagold sajtpapírba vagy sütőpapírba, majd tedd zárható dobozba a hűtőbe; a fólia közvetlenül a sajtra szorítva bepárásodhat. A friss sajtot tartsd a saját levében vagy zárt edényben, és fogyaszd el hamarabb.

Reszelve jól működik tésztán, rakott ételekben és levesek tetején; szeletelve kenyérrel, gyümölccsel vagy savanyúsággal is kínálhatod. A mozzarella pizzára, a kéksajt salátába vagy mártásba különösen gyakori választás.

Olvadós feltéthez növényi alapú sajthelyettesítőt használhatsz, de az íze és olvadása márkánként eltér. Krémes töltelékben a fűszerezett tofu vagy a sűrű, natúr növényi joghurt adhat hasonló állagot, de nem ugyanazt a sajtos ízt.

A friss sajt rövid ideig vagy egyáltalán nem érlelődik, ezért általában lágyabb, nedvesebb és enyhébb ízű; ilyen például a túró és a krémsajt. Az érlelés során a sajt tömörebbé és karakteresebb ízűvé válik.

Az érlelés közben bizonyos baktériumok szén-dioxidot termelnek, amely buborékokat képez a sajtban; ezekből lesznek a jellegzetes lyukak. A lyukak mérete és száma a készítés körülményeitől is függ.

A sajt 100 g-ja 21 g fehérjét tartalmaz. A pontos mennyiség a sajtfajtától függ: a friss sajtban és a cheddarban egyaránt 26 g fehérje van 100 g-onként.