Homár

Főételként körülbelül 120–150 g kifejtett hús jó adag; egész homárból ennél jóval többet vegyél, mert a páncél és a belsőségek nem kerülnek a tányérra. Ez a húsadag 110 kcal.

Forralj bő, jól sózott vizet, tedd bele a homárt, majd a víz újraforrásától főzd nagyjából 8–10 percig egy 450–500 g-os példány esetén. Ha kész, a páncél élénkpiros, a hús pedig opálos és feszes; jeges vízben röviden lehűtve könnyebb kezelni.

Vágd fel hosszában a páncélt, kend meg a húst vajjal, és süsd grill alatt vagy forró sütőben, 220 °C-on körülbelül 5–8 percig, amíg opálossá válik. Ne süsd túl, mert gyorsan gumis lesz.

Élő homárnál válassz élénken mozgó példányt, amely összezárja a farkát, ha megemeled. A főtt homár húsa legyen feszes, tiszta tengeri illatú; az ammóniás vagy kellemetlen szag romlásra utal.

Az élő homárt nedves, hűvös kendővel letakarva tartsd a hűtőben, ne vízben és ne légmentesen lezárva, és lehetőleg még aznap főzd meg. A megfőtt, kifejtett húst zárt edényben hűtsd le, és egy-két napon belül fogyaszd el.

A főtt húst tálald olvasztott vajjal és citrommal, vagy keverd majonézes homártekercsbe. Jól illik tésztához, rizottóhoz és salátához is; a páncélból ízes alaplevet főzhetsz.

A homárnak nagy ollói vannak, míg a langusztának hosszú csápjai és tüskés páncélja, de nincs nagy ollója. Fehérjetartalmuk hasonló: a homárban 21 g, a langusztában 17,7 g van 100 grammonként.

Igen. A homár rákféle, ezért a rákfélékre allergiás ember kerülje, és számoljon azzal is, hogy a közös sütőolaj, főzővíz vagy eszköz átviheti az allergént.