Szárított alma

Vágd az almát 3–5 mm-es szeletekre, és terítsd el egy rétegben. Aszalógépben 55–60 °C-on általában 6–10 óra alatt készül el; akkor jó, ha rugalmas, de nem nedves.

Nem szükséges: héjastul több rost marad benne, és a szeletek jobban tartják a formájukat. A magházat vedd ki, a barnulást pedig citromos vízbe mártással lassíthatod.

Tedd a vékony szeleteket sütőpapírral bélelt tepsire, és szárítsd 60–70 °C-on, résnyire nyitott sütőajtónál. A folyamat 4–8 órát is igénybe vehet; időnként fordítsd meg a szeleteket.

Teljes kihűlés után tedd jól záródó üvegbe vagy dobozba, és tárold száraz, hűvös, sötét helyen. Ha az edény belsején pára jelenik meg, szárítsd tovább az almaszeleteket.

Keverd zabkásába, müzlibe vagy natúr joghurtba, illetve főzd kompótba. Sütemények töltelékébe is jó, de előtte áztasd be meleg vízbe, hogy megpuhuljon.

A két elnevezést gyakran ugyanarra a tartósított gyümölcsre használják; az eljárás és a nedvességtartalom termékenként eltérhet. A kén-dioxiddal kezelt változat világosabb színű maradhat, ezért összetevőként ezt keresd a csomagoláson.

Igen: a szárítás eltávolítja a víz nagy részét, így ugyanannyi tömegű szárított alma energiatartalma töményebb. Száz grammban a friss alma 188 kcal-t, a szárított alma pedig 292 kcal-t tartalmaz.

Száz grammban 9,6 g rost van; egy kisebb marék is érezhetően hozzájárulhat a napi rostbevitelhez. A szárított gyümölcsből könnyű gyorsan sokat enni, ezért érdemes egy adagot előre kimérni.