Lazac

Főételhez fejenként nagyjából 120–150 g nyers lazacfilével számolj; ha köret és előétel is van, kevesebb is elég. A sütés során veszít a tömegéből.

Töröld szárazra, sózd meg, majd bőrös oldalával lefelé tedd forró, enyhén olajozott serpenyőbe. Közepes lángon süsd 4–6 percig, fordítsd meg, és süsd még 1–3 percig; akkor jó, amikor a közepe épp átlátszatlan és villával könnyen rétegekre válik.

Melegítsd elő a sütőt 200 °C-ra, és süsd a lazacot körülbelül 12–15 percig, a szelet vastagságától függően. A legvastagabb rész közepe érje el a 63 °C-ot; a túlsütés könnyen kiszárítja.

A friss lazac húsa legyen feszes és nedves, a szaga pedig enyhe, ne kellemetlenül halszagú. Egész halnál a tiszta szem és az élénk, nem nyálkás kopoltyú is jó jel.

A nyers lazacot tartsd lefedve, a hűtő leghidegebb részén, és lehetőleg a vásárlás napján vagy másnap készítsd el. Lefagyaszthatod jól záródó csomagolásban; felengedni a hűtőben a legbiztonságosabb.

Jól áll neki a citrom, a kapor, a petrezselyem, a burgonya és a zöldbab. A sült lazacot tálalhatod kapros-joghurtos mártással, a füstölt lazac pedig klasszikus feltét kenyérre vagy bagelekre.

A vadlazac általában soványabb: 100 grammonként 11,8 g zsírt tartalmaz, míg a tenyésztett lazac 15,6 g-ot. A vadlazac fehérjetartalma 25,9 g, a tenyésztetté 24,6 g 100 grammonként.

Nyers lazacot csak olyan halból készíts, amelyet kifejezetten nyers fogyasztásra szántak és megfelelően kezeltek; a frissesség önmagában nem zárja ki az élősködők vagy kórokozók kockázatát. Ha nem vagy biztos a kezelésében, süsd át.