Fokhagymás kolbász

Serpenyőben, közepes lángon, kevés zsiradékon süsd 8–12 percig, közben többször fordítsd meg. Ne szurkáld meg: így szaftosabb marad, és a zsírja sem fröcsköl annyira.

Tojásrántottához, sült krumplihoz, lecsóhoz és rakott burgonyához is jól passzol; hidegen kenyérrel, mustárral és savanyúsággal egyszerű étel. A füstös vagy erősen fűszeres köreteket visszafogottabban fűszerezd mellé.

Tedd zárható dobozba vagy csomagold szorosan, és tartsd hűtőben; pár napon belül fogyaszd el. Ha nyers kolbász, a csomagolás felbontása után süsd át alaposan, ne hagyd hosszasan szobahőmérsékleten.

A fokhagyma adja a jellegzetes, aromás ízét, míg a sima kolbász fűszerezése kevésbé fokhagymás lehet. Energiatartalmuk közel azonos: a fokhagymás kolbász 276 kcal-t, a kolbász 286 kcal-t tartalmaz 100 grammonként.

A csirkekolbász energiatartalma alacsonyabb: 194 kcal 100 grammonként, szemben a fokhagymás kolbász 276 kcal-jával. A csirkekolbász sem feltétlenül kevésbé sós, ezért a két termék között a sótartalom is számít.

Főétel mellé nagyjából 50–75 g, vagyis néhány vékonyabb szelet jó kiindulópont; tojásos ételbe vagy lecsóba ennél kevesebb is elég. Egy 50 g-os adag 138 kcal-t tartalmaz.

Csak akkor edd nyersen, ha a csomagolás szerint fogyasztásra kész, például érlelt vagy füstölt termék. A nyers, sütni való kolbászt mindig süsd át teljesen; a közepe se maradjon rózsaszín vagy hideg.

A hús és a zsír mellett a fokhagyma, a só és a paprikás-fűszeres keverék adja az ízét; egyes változatokat füstölnek vagy érlelnek is. Emiatt hidegen is karakteres, melegítéskor pedig különösen jól illik semleges ízű köretekhez.