Lazactatár

Olyan, megbízhatóan hűtött lazacot válassz, amelyet nyersen fogyasztásra is ajánlanak; a szaga legyen friss, húsa pedig feszes. A nyers halat tartsd végig hidegen, és ne használd fel, ha kétséges a frissessége.

Éles késsel, apró, egyforma kockákra vágd, ne daráld: így megmarad a hal kellemes, falatos állaga. Tiszta deszkán dolgozz, és a felvágott halat azonnal tedd vissza a hűtőbe, amíg ízesíted.

Közvetlenül tálalás előtt keverd hozzá, mert a savas citromlé opálossá és tömörebbé teszi a lazac felszínét. A citrom nem teszi biztonságossá a nyers halat, és nem helyettesíti a megfelelő hűtést.

Jól illik hozzá az apróra vágott salotta vagy lilahagyma, a kapribogyó, a kapor, a mustár és egy kevés citromhéj. Kínáld pirítóssal, ropogós kenyérrel vagy uborkaszeletekkel.

A nyers halból készült tatárt a készítése napján edd meg, lehetőleg rögtön; ne hagyd szobahőmérsékleten állni. A maradékot ne tedd el későbbre.

A lazactatárhoz a halat apró kockákra vágják, a carpaccióhoz pedig vékony szeletekre, amelyeket általában laposan rendeznek el a tányéron. Mindkettő nyers lazacból készül, ezért a hal minőségére és hűtésére egyformán figyelj.

Igen, de az eredmény sósabb és füstösebb lesz, az állaga pedig kevésbé hasonlít a frissen vágott haléhoz. Füstölt lazacnál óvatosan sózz, és a citromot, hagymát vagy kapribogyót is visszafogottan adagold.