Hal

Az egész hal szeme legyen tiszta, kopoltyúja élénkpiros, húsa pedig feszes; a szaga legyen enyhe, ne ammóniás. A filé legyen nedves, de ne nyálkás, és ne legyen rajta barnás elszíneződés.

Egy körülbelül 2 cm vastag filét forró serpenyőben, kevés olajon süss oldalanként 3–4 percig. Akkor kész, ha a húsa átlátszatlan, villával könnyen pelyhekre válik, a közepe pedig eléri a 63 °C-ot.

Tartsd jól záródó edényben, a hűtő leghidegebb részén, és lehetőleg a vásárlás napján vagy másnap készítsd el. Ha nem használod fel időben, fagyaszd le.

A legbiztonságosabb, ha egy éjszakára lefedve a hűtőbe teszed. Ha gyorsabban kell, zárt zacskóban merítsd hideg vízbe, a vizet félóránként cserélve; kiolvasztás után rögtön készítsd el.

A citrom, a kapor, a petrezselyem, a fokhagyma és a paprika jól illik hozzá. Készülhet belőle halászlé, rántott hal vagy tepsis hal; köretként főtt burgonyával és friss salátával kínáld.

Csak olyan halat egyél nyersen, amelyet kifejezetten nyers fogyasztásra szántak; a frissnek látszó hal önmagában nem elég biztosíték. A fagyasztás csökkentheti az élősködők kockázatát, de nem teszi kockázatmentessé a nyers halat.

Tálalás előtt bontsd apró darabokra, és ujjaiddal is ellenőrizd át, mert a vékony szálkák könnyen megbújnak a húsban. Ne adj neki egész, szálkás haldarabot.