Cukorborsó

Igen: a zsenge cukorborsó lapos, ehető hüvelyét és a benne lévő borsószemeket együtt fogyaszd. A két végét csípd le, és ha a hüvely oldalán kemény szál fut, húzd le.

Forrásban lévő, enyhén sós vízben blansírozd 1–2 percig, majd tedd jeges vízbe; így élénkzöld és roppanós marad. Serpenyőben, kevés olajon 3–4 perc alatt is megpiríthatod.

Igen, a friss, zsenge cukorborsót nyersen is eheted: öblítsd le, csípd le a végeit, és mártogatóssal vagy salátában tálald. Ha a hüvely már rostos, inkább röviden párold vagy pirítsd meg.

Tedd mosatlanul, lazán záródó zacskóban a hűtő zöldséges rekeszébe, és lehetőleg néhány napon belül használd fel. Csak közvetlenül fogyasztás vagy főzés előtt mosd meg.

Jól passzol fokhagymához, gyömbérhez, citromhoz és szezámhoz; gyors wokételekben, tésztákban és rizses egytálételekben is roppanós marad, ha csak a végén adod hozzá. Nyersen salátába vagy hummusz mellé is kínálhatod.

Mindkettő ehető hüvelyű borsó, de a cukorborsó hüvelye duzzadtabb, benne jól kivehetők a borsószemek, íze pedig édesebb. A hóborsó laposabb, vékonyabb hüvelyű; nyersen 100 grammonként 66,8 mg C-vitamint tartalmaz, a cukorborsó pedig 32 mg-ot.

A cukorborsót hüvelyestül eszed, a kifejtőborsónál viszont a szemeket fejted ki, a hüvelyt pedig többnyire nem használod fel. A szárazborsó sokkal töményebb: 100 grammonként 303 kcal-t és 21,6 g fehérjét tartalmaz, míg a cukorborsóban 34 kcal és 3,4 g fehérje van.

A cukorborsót úgy nemesítették, hogy hüvelyének belső rétege ne váljon kemény, pergamenszerű hártyává, ezért az egész hüvely ehető. A benne fejlődő szemek és a roppanós hüvely együtt adják jellegzetes, édeskés ízét.

Köretként vagy salátába egy nagy marék, körülbelül 100–150 g cukorborsó jó adag; nyersen mártogatós mellé is ugyanennyivel számolhatsz. Egy 100 grammos adag 34 kcal-t és 1,5 g rostot ad.