Kukoricaliszt

A kukoricaliszt finomra őrölt, a kukoricadara szemcsésebb, ezért utóbbi főzve darabosabb kását ad, és tovább puhul. Száz grammonként a kukoricadara több fehérjét tartalmaz: 8,66 g-ot, szemben a kukoricaliszt 6 g-jával.

Forralj fel sós vizet, majd folyamatos keverés mellett, vékony sugárban szórd bele a kukoricalisztet, hogy ne csomósodjon. Kis lángon főzd, amíg sűrű és krémes lesz; a finom őrlés miatt hamarabb megpuhul, mint a kukoricadara.

Kenyérbe, pogácsába és lepénybe keverve jellegzetes ízt és morzsálódósabb állagot ad. Mivel nem tartalmaz glutént, búzaliszttel együtt könnyebb, jobban összeálló tésztát kapsz; önmagában inkább omlós lepényhez vagy sűrű kásához való.

Puliszkához a kukoricadara használható, de a szemcsésebb állag miatt tovább kell főzni. Sütéshez a csicseriborsóliszt jó alternatíva lehet, ám más ízt ad, és száz grammonként 20 g fehérjét tartalmaz, míg a kukoricaliszt 6 g-ot.

Tartsd jól záródó edényben, hűvös, száraz, fénytől védett helyen, hogy ne vegyen át szagokat és ne nedvesedjen át. Ha sokáig nem használod, légmentesen lezárva a fagyasztóban is tárolhatod.

A kukoricakeményítő szinte tiszta keményítő, ezért mártások és krémek sűrítésére való; a kukoricaliszt az egész kukoricaszem finomra őrölt változata, így ízt és tartást is ad a tésztának. Száz grammonként a keményítő 0,4 g fehérjét és 0 g rostot tartalmaz.

Jól illik sajthoz, tejfölhöz, vajhoz és sós ragukhoz; kásaként köretnek, illetve lepények és kukoricás kenyerek alapanyagaként is használhatod. Sűrű puliszkát hagyhatsz kihűlni, szeletelheted, majd serpenyőben megpiríthatod.

Száz gramm kukoricaliszt 6 g rostot tartalmaz, ezért a belőle készült étel rosttartalmát az adag és a hozzákevert alapanyagok is befolyásolják. Saját rosttartalmát tekintve a csicseriborsóliszt gazdagabb: 15,4 g rost van benne száz grammonként.