Kukorica

Forrásban lévő, sótlan vízben főzd a zsenge csemegekukoricát 5–8 percig; az idősebb, keményebb csőnek több idő kell. Sózd meg tálaláskor, mert a sós vízben a szemek kevésbé maradnak zsengék.

A héjában hagyott csövet áztasd vízbe 15 percig, majd közepes parázs fölött, gyakran forgatva süsd 20–25 percig. Héj nélkül körülbelül 10–15 perc alatt pirul meg; kend meg vajjal, és csak a végén sózd.

Olyat keress, amelynek zöld, feszes a héja, a bajusza pedig nem teljesen kiszáradt. Hajtsd vissza a héj egyik sarkát: a szemek legyenek teltek, szorosan egymás mellett, és ne legyenek ráncosak.

A csövet hagyd a héjában, tedd a hűtőbe, és lehetőleg egy-két napon belül főzd meg, mert a szemek tárolás közben veszítenek édességükből. A megfőtt, lehűtött kukoricát zárt edényben tartsd hűtőben, és néhány napon belül fogyaszd el.

Jól megy babhoz, paradicsomhoz, paprikához és lime-hoz: teheted salátába, tacóba vagy tortillába. Magyaros fogások közül a puliszka kukoricalisztből készül, a kukoricaszem pedig levesbe, rizses egytálételbe vagy rakott ételbe is kerülhet.

Ha a roppanós, enyhén édeskés szemek helyett más zöldséget keresel, használj zöldborsót vagy apróra vágott piros kaliforniai paprikát. A borsó állagra közelebb áll hozzá, a paprika viszont frissebb, kevésbé édes ízt ad.

Nem: a pattogatáshoz külön, kemény héjú pattogatnivaló kukorica kell. A csemegekukorica szemében több a nedvesség, ezért nem úgy pattan ki, mint a popcornnak termesztett fajta.