Harcsafilé

Itasd szárazra, sózd meg, majd forró, kevés olajon süsd oldalanként nagyjából 3–4 percig, a filé vastagságától függően. Akkor jó, ha a közepe eléri a 63 °C-ot, és a húsa villával könnyen lemezekre válik.

Tedd sütőpapírral bélelt tepsire, kend meg kevés olajjal, és 200 °C-on süsd körülbelül 12–15 percig. Vastagabb darabnál ellenőrizd a közepét: érje el a 63 °C-ot.

Párold puhára a hagymát, húzd le a lábost a tűzről, keverd hozzá a fűszerpaprikát, majd öntsd fel kevés vízzel vagy alaplével. Tedd bele a harcsafilét, és gyöngyözve főzd 8–10 percig; tejföllel sűrítsd, és túrós csuszával tálald.

A harcsapaprikás klasszikus kísérője a túrós csusza, a sült vagy grillezett filé mellé pedig jól illik a petrezselymes burgonya, a rizs és a friss, savanykás saláta. Citrommal és kaporral is jól harmonizál.

Válassz feszes, nedves, de nem nyálkás húsú filét; az illata legyen enyhe, ne ammóniás vagy kellemetlenül halas. Ha fagyasztottat veszel, a csomagolás legyen ép, és a filék ne álljanak vastag jégrétegben.

A friss harcsafilét tartsd lefedve a hűtő leghidegebb részén, és lehetőleg egy-két napon belül készítsd el. Fagyasztáshoz csomagold légmentesen; felengedni a hűtőben engedd, ne a konyhapulton.

A tőkehalfilé jó helyettesítő, ha enyhe ízű, fehér húsú hal kell, de soványabb: 100 grammban 100 kcal és 1,5 g zsír van, míg a harcsafilében 127 kcal és 3,8 g zsír. A tőkehal gyorsabban kiszáradhat, ezért ne süsd túl.