Zöld tészta

Leggyakrabban spenótpürét vagy -port kevernek a tésztába; más zöld változatokhoz csalánt vagy petrezselymet is használhatnak. A szín önmagában nem árulja el, melyik alapanyag került bele.

A szárított zöld tésztát forrásban lévő, enyhén sózott vízben főzd a csomagoláson jelzett ideig, majd kóstold meg: akkor jó, ha harapható, de nem kemény. A friss tészta rendszerint néhány perc alatt elkészül; szűrd le, amint feljön a víz felszínére és megpuhult.

A megpárolt spenótot alaposan nyomkodd ki, majd turmixold simára, és dolgozd lisztes tésztába; a nedves spenót miatt a folyadékot fokozatosan add hozzá. Pihentesd letakarva, nyújtsd vékonyra, vágd fel, majd főzd meg frissen.

Jól passzol hozzá a fokhagymás vaj, a tejszínes-gombás szósz és a citromos-parmezános ízesítés. A spenótos változatot ricottával vagy pirított dióval is tálalhatod.

A legtöbb ételben sima friss vagy szárított tésztára cserélheted; az íz és a szín kevésbé lesz zöldséges. Ha a spenót íze is fontos, keverj a szószba párolt, kinyomkodott spenótot.

A zöld tojásos tészta a zöld színt adó összetevő mellett tojást is tartalmaz, míg a zöld tészta elnevezés önmagában nem jelenti ezt. A tojásos változat fehérjetartalma 10,7 g, a zöld tésztáé 3,5 g 100 grammonként.

A friss tésztát lefedve tartsd hűtőben, és lehetőleg rövid időn belül főzd meg, mert nedvesen könnyen összetapad. Hosszabb tároláshoz lisztezd meg enyhén, adagold szét, és fagyaszd le; fagyottan tedd a forró vízbe.