Garnéla

Főételként fejenként nagyjából 150–200 g hámozott garnélával számolj; előételhez vagy tésztába kevesebb is elég. A garnéla 100 g-ja 21 g fehérjét tartalmaz.

Forrósíts fel egy serpenyőt kevés olajjal, majd süsd a garnélát egy rétegben oldalanként körülbelül 1–2 percig. Akkor vedd le a tűzről, amikor átlátszatlan és rózsaszín; a túlsütéstől hamar gumis lesz.

A friss garnélának enyhe, tengeri illata van, a húsa feszes, a héja pedig nem nyálkás. Ammóniás vagy erősen halszagú garnélát ne vegyél meg.

A nyers garnélát tartsd lefedve, a hűtő leghidegebb részén, és lehetőleg egy napon belül készítsd el. Fagyasztáshoz adagold légmentesen záródó csomagokba; felengedni a hűtőben engedd, ne a konyhapulton.

Jól működik fokhagymás-vajas serpenyős ételben, citromos tésztában, rizottóban és kókusztejes curryben. A fokhagymát csak röviden pirítsd, majd add hozzá a garnélát, hogy egyik se égjen meg.

Rákos fogásokban a királyrák vagy a folyami rák ad hasonló, harapható állagot; a folyami rák íze édeskésebb. Ha nincs más rákféle, a röviden megsütött tintahal is illik a fokhagymás tésztához.

A hétköznapi magyar szóhasználatban a garnéla és a garnélarák neve gyakran ugyanarra a tengeri rákfélére utal, a kereskedelmi megnevezés viszont fajonként eltérhet. A garnélarák adatai szerint 100 g-ban 24 g fehérje van, a garnéla megfelelő értéke 21 g.

A héját húzd le, ha hámozott garnélát szeretnél, a hátán futó sötét bélcsatornát pedig egy kis késsel vagy fogpiszkálóval emeld ki. A farokrész maradhat rajta, ha kézzel tálalod vagy látványosabb fogást készítesz.