Világos szójaszósz

Nem feltétlenül: a „világos” elsősorban a színére és az ízére utal, nem arra, hogy kevesebb sót tartalmaz. Sós, umamis íze miatt főzés közben előbb ezt add az ételhez, és csak utána sózd meg.

A pirítás vége felé öntsd a forró serpenyő szélére, hogy azonnal sisteregjen, majd forgasd össze az étellel. Így átjárja a zöldséget, a tésztát vagy a húst, de nem ég meg könnyen.

Jól illik sült rizshez, chow meinhez, gombóctöltelékhez, páclevekhez és ázsiai ihletésű levesekhez. Már egy kevés is sós, mély ízt ad a húsnak, a gombának és a zöldségeknek.

Ha van kéznél, a közönséges szójaszósz használható helyette, de általában sötétebb színt ad az ételnek. Tamari is szóba jöhet, de annak összetétele eltérhet; helyettesítéskor először keveset adj hozzá, és kóstold meg.

A világos szójaszósz hígabb, sósabb ízű, és inkább az étel ízesítésére szolgál. A sötét szójaszósz sűrűbb, gyakran enyhén édeskés, és főleg mélyebb színt ad a sült ételeknek.

Igen. Sok hagyományosan erjesztett szójaszósz szójabab mellett búzát is tartalmaz, ezért ne feltételezd, hogy búzamentes; az összetevőket ellenőrizd, ha kerülöd a búzát vagy a glutént.

Zárd vissza szorosan, és tartsd hűvös, sötét helyen; a felbontás utáni hűtés segít tovább megőrizni az ízét. Ne hagyd sokáig nyitva a kupakját, mert a levegő és a fény rontja az aromáját.