Fehér sangria

Száraz vagy félszáraz fehérborból készül; válassz friss, gyümölcsös bort, amelyet önmagában is szívesen meginnál. A túl édes bor mellett a gyümölcs és az esetleg hozzáadott üdítő könnyen émelyítővé teszi.

Jól működik benne a narancs, a citrom, az őszibarack, az alma és a szőlő. A citrusféléket vékonyan szeleteld, az almát és az őszibarackot pedig falatnyi darabokra vágd.

A felvágott gyümölccsel tedd hűtőbe legalább két órára, hogy átadja az ízét a bornak; néhány óra után már szépen összeérnek az aromák. A szénsavas vizet vagy pezsgőt csak közvetlenül tálalás előtt öntsd hozzá.

Kóstold meg először a bort és a gyümölcsöt együtt: ha kell, adj hozzá kevés cukorszirupot, mézet vagy narancslevet. A cukrot közvetlenül a hideg italban nehéz feloldani, ezért szirupként praktikusabb.

Jól illik grillezett halhoz, garnélához, olívabogyóhoz és enyhe sajtokhoz. A gyümölcsös, hideg ital mellé a sós falatok különösen jól esnek.

Lefedve, hűtőben tartsd, és lehetőleg egy napon belül fogyaszd el, mert a gyümölcs megpuhul, az ital pedig veszít a frissességéből. Ha szénsavas italt is teszel bele, azt külön tárold, és csak pohárba töltés előtt add hozzá.

A fehér sangria fehérborral készül, míg a sangria általában vörösboros változatot jelent. A fehér változat íze rendszerint frissebb és könnyedebb; a sangria energiatartalma 38 kcal 100 g-onként, a fehér sangriáé pedig 38 kcal.

Jégkockatartóban lefagyaszthatod, és később hideg italok hűtésére használhatod, de felengedve a gyümölcs állaga pépessé válik. A kész sangriát ezért inkább frissen, behűtve tálald.