Búzalisztes tortilla

Forrósíts fel egy száraz serpenyőt közepes lángon, és melegítsd a tortillát oldalanként körülbelül 20–30 másodpercig. Tartsd a kész lapokat tiszta konyharuha alatt, így puhák maradnak.

Keverj össze búzalisztet, sót, langyos vizet és kevés olajat, gyúrd sima tésztává, majd pihentesd letakarva körülbelül 20 percig. Oszd gombócokra, nyújtsd vékonyra, és forró, száraz serpenyőben süsd oldalanként nagyjából fél percig.

A megmaradt lapokat zárd légmentesen zacskóba vagy dobozba, és tartsd a hűtőben; így kevésbé száradnak ki és nem veszik át más ételek szagát. Ha összetapadnak, melegítés előtt válaszd szét őket óvatosan.

Igen. Tegyél sütőpapírt a lapok közé, csomagold őket jól záródó tasakba, majd felengedés után melegítsd át röviden száraz serpenyőben.

Készíthetsz belőle burritót, quesadillát és fajitát, vagy megtöltheted sült zöldséggel, babbal, hússal és sajttal. Hidegen feltekerve is jó szendvicsalap; a tölteléket ne halmozd túl, különben nehéz lesz összehajtani.

A kukoricatortilla kézenfekvő csere, de kevésbé rugalmas, ezért töltés előtt melegítsd át, és ne töltsd túl. Salátalevélbe is tekerheted a tölteléket, ha nem fontos, hogy kenyérféle legyen körülötte.

A búzalisztes tortilla általában rugalmasabb, ezért könnyebb burritóvá tekerni; a kukoricatortilla íze karakteresebb, és melegítés nélkül könnyebben reped. A kukoricatortilla 100 grammja 5 g rostot tartalmaz, a búzalisztes tortilla pedig 1,2 g-ot.

A „wrap” többnyire a töltött, feltekert étel neve, de a boltokban gyakran magát a nagyobb, puha búzalisztes lapot is így nevezik. A tortilla szó a lapot és az abból készülő ételeket is jelölheti.