Keserűdinnye

A keserűdinnye a tökfélék családjába tartozó, rücskös héjú termés; nem a görögdinnye rokona a közeli értelemben, és nem édes. Éretlenül, zölden szedik, amikor a húsa még szilárd.

Vágd hosszában félbe, kapard ki a magokat és a puha, fehér belső részt, majd szeleteld fel. Sózd be, hagyd állni körülbelül húsz percig, öblítsd le, és főzés előtt nyomkodd ki; az íze kesernyés marad, csak enyhébb lesz.

Vékony szeletekre vágva, forró serpenyőben fokhagymával és kevés olajjal nagyjából öt perc alatt roppanósra piríthatod. Tojással összesütve egyszerű köret, de megtöltve levesbe is főzik.

Jól társul tojással, fokhagymával, tofuval és sertéshússal; a sós, erőteljes ízek ellensúlyozzák a keserűségét. Ismert fogás a töltött keserűdinnye-leves és a keserűdinnye tojással összesütve.

Olyat válassz, amelynek héja élénkzöld és feszes, a termés pedig kemény, nem foltos vagy puhult. Tedd a hűtő zöldséges fiókjába, lehetőleg papírzacskóban, és néhány napon belül használd fel.

Igen: vékonyra szeletelve salátába teheted, de nyersen különösen keserű. Az érett termés sárgás-narancssárgára vált, felnyílik, és élénkpiros magburkok látszanak benne; főzéshez inkább a zöld, éretlen termést válaszd.