Kemény cukorka

A cukrot vízzel főzd sziruppá, majd cukorhőmérővel melegítsd 150–155 °C-ra: ezen a hőfokon a kihűlt cukor keményre törik. Óvatosan öntsd ki sütőpapírra vagy szilikonlapra, mert a forró szirup súlyos égési sérülést okozhat.

A főzés közben ne kevergesd a szirupot, mert a cukorkristályok újraindíthatják a kristályosodást. A lábas oldalára fröccsent cukrot vizes ecsettel mosd le, vagy használj kevés glükózszirupot.

Tedd jól záródó dobozba, száraz, hűvös helyre; a párás levegőtől a felülete ragacsossá válhat. A darabok közé tett sütőpapír segít, hogy ne tapadjanak egymáshoz.

Igen, a forró italban fokozatosan feloldódik, és megédesíti azt. Keverd meg időnként, különösen, ha a cukorka a bögre aljára süllyedt.

Összetörve készíthetsz belőle „üveges” mézeskalácsot: a formázott tésztadarabok közepébe tegyél cukorkatörmeléket, és a sütés vége felé süsd bele. A cukor gyorsan megolvad, ezért figyeld, nehogy megbarnuljon.

Kisgyereknek ne adj kemény cukorkát: könnyen félrenyelheti, és a szopogatás közben is elakadhat a torkán. Nagyobb gyerek is csak ülve, felügyelet mellett fogyassza, ne futás vagy játék közben.

A kemény cukorka általában főként cukorból készül, míg a karamellás változatban vaj vagy tejszín is lehet, ezért zsírosabb és krémesebb ízű. A karamellás keménycukorka zsírtartalma 7,09 g/100 g, a kemény cukorkáé 1,4 g/100 g.