Piláf

A piláfnál a rizst főzés előtt gyakran zsiradékon pirítják, majd fűszeres alaplében, lefedve párolják. Így a szemek ízesek és különállók maradnak, nem ragacsosak.

Röviden pirítsd át a rizst kevés zsiradékon, majd öntsd fel forró alaplével, fedd le, és kis lángon főzd, amíg a folyadékot magába szívja. Ne kevergesd főzés közben; a végén pihentesd lefedve 5–10 percig, majd villával lazítsd fel.

Hosszú szemű rizsből, például basmatiból vagy jázminrizsből könnyű pergős piláfot főzni. A rizst főzés előtt öblítsd le, hogy a felszíni keményítő egy része eltűnjön.

A római kömény, a kardamom, a fahéj és a babérlevél gyakori választás; sáfránnyal vagy kurkumával színt is adhatsz neki. Pirítsd a fűszereket röviden a rizzsel, hogy aromájuk átjárja az ételt.

A piláf jól illik sült vagy párolt húshoz, grillezett zöldségekhez és joghurtos mártáshoz. Egytálételként csicseriborsóval, borsóval, répával vagy pirított diófélékkel is gazdagíthatod.

A maradékot tedd sekély, lefedhető edénybe, és hűtsd le mielőbb; hűtőben legfeljebb 3 napig tartsd. Újramelegítéskor forrósítsd át teljesen, és ne melegítsd újra többször.

A rizspiláf az egyik piláfféle: a rizst zsiradékon pirítják, majd folyadékkal párolják. A „piláf” tágabb elnevezés, és más gabonából, illetve hússal vagy zöldséggel együtt készített változatokra is használják.

A sajtos piláf sajtot is tartalmaz, ezért fehérjetartalma magasabb: 100 grammonként 5,93 g, míg a piláfé 3,7 g. A sajttól krémesebb és sósabb ízű lesz.