Marhahúsleves

A csontokat és a durvára vágott zöldségeket előbb pirítsd meg, majd öntsd fel hideg vízzel. Forrás után kis lángon, gyöngyözve főzd 4–6 órán át; ne lobogjon, így tisztább lesz az alaplé.

Ne hagyd erősen forrni, és főzés közben szedd le a felszínéről a habot. A végén finom szűrőn, rázogatás nélkül öntsd át; ha különösen tiszta levet szeretnél, hűtsd le, majd szedd le a tetején megdermedt zsírt.

Hűtőben, lefedve 3–4 napig tartható el. Fagyaszd kisebb adagokban, és körülbelül 3 hónapon belül használd fel; a jégkockatartóban fagyasztott adagokból könnyű csak egy kevés mártáshoz vagy rizottóhoz kivenni.

Risottóhoz, gulyásleveshez és marharagukhoz adva mélyebb ízt ad, mártások alapjaként pedig jól működik. Főzd benne a rizst vagy a zöldséget víz helyett, de a sózással várj, amíg megkóstoltad a levet.

Sós ételekben a csirkealaplé a legegyszerűbb helyettesítő; karakteresebb ízhez használj pirított zöldségekből főzött alaplevet. Ha csak vizet teszel hozzá, pótold az ízt pirított hagymával, sárgarépával és egy kevés paradicsompürével.

A konsommé tisztított, áttetsző marhahúsleves: a főzés végén tojásfehérjés hússal és zöldséggel derítik, majd óvatosan leszűrik. A hétköznapi marhahúsleves lehet zavarosabb, és gyakran levesként, betéttel tálalják.

Nem: a kocka sűrített, erősen sózott ételízesítő, amelyet vízben oldasz fel, míg az alaplé csontból, húsból vagy zöldségből fő. Ha kockát használsz egy receptben, előbb kóstold meg, és csak utána sózz.