Kukorica

A kukorica száraz, érett szeme kemény és főleg őrölve vagy lisztként kerül ételbe; a csemegekukoricát zsenge, lédús állapotban fogyasztjuk. A csemegekukorica 67 kcal-t, a száraz kukorica 336 kcal-t tartalmaz 100 grammonként.

Forralj vizet, tedd bele a megtisztított csöveket, majd főzd őket körülbelül 5–8 percig, amíg a szemek megpuhulnak. A zsenge csemegekukoricát ne főzd sokáig, mert veszít az édességéből.

A megszárított kukoricaszemeket megőrlik; az őrlés finomságától függően kukoricadara vagy kukoricaliszt lesz belőlük. A darából vízzel vagy tejjel főzve kása készül, a durvább változatból pedig puliszka.

A főtt szemeket keverd salátába, levesbe vagy raguba; jól illenek babhoz, paradicsomhoz, paprikához és sajthoz. Kukoricalisztből puliszka, tortilla és kukoricakenyér is készül.

Süteményben a búzaliszt részben kiválthatja, de az állag és az íz megváltozik. Sűrítéshez inkább kukoricakeményítőt használj: kevés hideg folyadékban keverd simára, majd add a forró ételhez.

Légmentesen zárva, száraz és hűvös helyen tartsd, mert könnyen átveszi a nedvességet és az idegen szagokat. Ha ritkán használod, jól záródó dobozban a hűtőben is tárolhatod.

A kukoricakeményítő a kukoricaszem tisztított keményítőrészéből készül, ezért alig tartalmaz fehérjét vagy rostot; sűrítésre való, nem lisztként használjuk. Száz grammonként 349 kcal-t tartalmaz, míg a kukorica 336 kcal-t.

Botanikailag a kukorica termése szemtermés, azaz gabonaféle. A zsenge csemegekukoricát viszont a konyhában gyakran zöldségként készítjük el.