Rozébor

A kékszőlő levét rövid ideig a héjával áztatják, így kevés színanyag kerül bele; ezután a mustot a vörösborhoz hasonlóan erjesztik. Nem fehér- és vörösbor összekeverésével készül.

A könnyed, gyümölcsös rozébor jól behűtve, nagyjából 8–10 °C-on mutatja legjobban az aromáit. A testesebb palackot ne hűtsd ennyire hidegre: 10–12 °C-on több íze érvényesül.

Zárd vissza a palackot, és tedd hűtőbe; általában 3–5 napig marad kellemesen iható. Felbontás után a levegő hatására fokozatosan veszít a friss, gyümölcsös jellegéből.

Jól passzol grillezett halhoz, sült csirkéhez, salátákhoz és mediterrán tésztákhoz. A száraz rozébor a fűszeresebb ételek mellett is jó választás, a gyümölcsösebb változat pedig jól kísérhet egy könnyű sajttálat.

Sós ételekben száraz fehérborral helyettesítheted, például mártásban vagy rizottóban; az íz kevésbé lesz gyümölcsös. Ha alkoholt sem szeretnél használni, tegyél helyette alaplevet, és egy kevés citromlével adj neki frissességet.

A rozébor kékszőlő rövid héjon áztatásával készül. A rotling többnyire fehér- és kékszőlő együttes feldolgozásával készül, ezért nem egyszerűen egy másik név a rozéra.

Igen: száraz rozéborral felönthetsz serpenyőben pirított csirkét vagy készíthetsz könnyű mártást. Öntsd a forró serpenyőbe, kapard fel a lesült ízes részeket, majd forrald pár percig, hogy az alkohol nagy része elpárologjon.