Kovászos kenyér

A kovász liszt és víz erjesztett keveréke, amely vadélesztőket és tejsavbaktériumokat tartalmaz. Ezek kelesztik a tésztát, és jellegzetes, enyhén savanykás ízt adnak neki.

A kovászos kenyér kelesztése általában hosszabb, íze savanykásabb, bélzete pedig gyakran rugalmasabb és szabálytalanabb lyukú. A kovász nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kenyér kizárólag kovásszal készült; egyes receptek élesztőt is használnak.

Vágott felével lefelé tedd vágódeszkára, vagy tartsd kenyértartóban, illetve papírzacskóban szobahőmérsékleten. Műanyag zacskóban tovább marad puha, de a héja hamar elveszítheti a ropogósságát.

Igen: szeleteld fel, csomagold légmentesen, és fagyaszd le. A szeleteket fagyottan is megpiríthatod, vagy szobahőmérsékleten kiolvaszthatod, majd röviden sütőben felmelegítheted.

Pirítósban süsd a kívánt színűre; sütőben a szeleteket 200 °C-on néhány perc alatt ropogósra piríthatod. Olívaolajjal megkenve, serpenyőben is jól pirul.

Sűrű levesekhez, például gulyáshoz vagy bableveshez, és tartalmas szendvicsekhez is jó. Pirítva avokádóval, tojással vagy sajttal is gyakran tálalják.

Szendvicshez vagy pirítóshoz válassz ropogós héjú búzakenyeret, rozskenyeret vagy teljes kiőrlésű kenyeret. Ha a savanykás íz hiányzik, azt egyik sem utánozza teljesen, de ecetes vagy savanyított feltéttel közelebb kerülhetsz hozzá.

100 g-ban 8,8 g fehérje van. Egy átlagos szelet tömege pékségenként és kenyérenként eltér, ezért a pontos mennyiséget a szelet súlyával tudod kiszámolni.